Nyírtét

Bemutatkozunk

 Nyírtét a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. A 4-es főútról Székelynél leágazó alsórendű úton közelíthető meg, vagy a 41-es főútról Apagy felől. A legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza-Vásárosnaményi útvonalon, Apagy. Autóbusszal Nyíregyházáról Oros-Napkor-Apagy útvonalon jól megközelíthető.

   A település határában folyik a Máriapócsi-főfolyás. Erdőinek több mint felét akácosok alkotják. Kisebb területet fednek a fenyők, nemes nyárak, helyenként tölggyel is találkozhatunk. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemző, azonban megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja humuszon homok,  valamint réti talajok.

  Lakónépessége 1172 fő, ami 1990 óta lényegében nem változott. A településről kevesen költöznek el és még kevesebben költöznek be, a különbséget azonban természetes szaporodás kiegyenlíti. A népesedési folyamatok következtében a gyermekkorúak népességen belüli aránya kissé kedvezőbb (magasabb) az átlagosnál. Településünkön számottevő nemzeti-etnikai kisebbség nem él.

A többfunkciós közoktatási intézményben található:
Bónis Sámuel Általános Iskola Az általános iskolában 8 osztályteremben 120-125 gyermek tanul egy-egy tanévben.

• Pedagógiai Szakszolgálat
• Nevelési Tanácsadó, logopédiai ellátás, gyógytorna
• Tündérkert Óvoda

Az 50 férőhelyes napközis óvodában 4 óvodapedagógus foglalkozik mintegy 60 gyermekkel,

- Művelődési Ház, biztosít helyet a községi rendezvényeknek és a könyvtár helyiségének.A település belterületi útjai teljes mértékben aszfaltozottak, kiépített a gáz és az ivóvíz hálózat. A csatornaközmű előkészületi szakaszban van. Kiépített a kábeltelevízió és a szélessávú internet.Lakóközösségünk hagyomágyőrzését és vendégszeretetét adja tovább a falunapra és a motoros találkozóra látogatók sokaságának.

Eredetünk...

  Nyírtét neve a török eredetű "tityit" méltóságnév személynévi alakjából származik. A község 1271-ben tűnt fel mint üres és lakóitól elhagyott föld, melyet V. István király a Balog-Semjén nembeli Ubul fia Mihálynak adományozott. Az oklevél szerint a birtokot már Ubul megkapta II. Endre királytól.
IV. László halála után idegenek szállták meg, s csak Ottó király adta vissza a Balog-Semjéneknek 1307-ben. Az 1325. évi nagy osztozáskor Tét fele a nemzetség Egyed ágának jutott.
A községre biztos adatunk csak 1437-ből van, amikor az egri káptalan többek között Theth birtokába iktatta Ujfalvi Lukácsot. Az oklevél tartalmazza Tét körülhatárolását, s közben említ határneveket is, amelyek közül néhány ma is él: Apathtona, Kurespatak, Fyad. A XIV. század elején a Fiad nevű település tűnt fel Tét és Székely között, mely beolvadt Nyírtét határába.
A XV-XVI. században a Téthy család a birtokos. A XVI. század közepén a közeli Petriről nevét szerző Ders családnak is volt része benne.
Az 1600-as években mint az ecsedi uradalomhoz tartozó Báthory birtok szerepelt a község neve
Az 1930-as összeírás szerint a község akkori lélekszáma l.l46 fő - hasonló a maihoz -, s lakóházainak száma 168. Egy elemi népiskola működött a faluban. Az I. világháborúban itteni áldozatainak száma 11.
1985-től Nyíregyháza városkörnyékének községe, közös községi tanácshoz tartozott, tanácsának székhelye Apagy volt. 1990-től önálló. Az 1995-ös közigazgatási rangja szerint önálló község.

Címerünkről...

 Nyírtét címere a község múltjára és  a településre jellemző mezőgazdasági tevékenységre utal . A címer pajzson fő figuraként Nyírtét község úrasztali kelyhének rajza látható, utalva a község létezésének több évszázados múltjára. A pajzsot körülvevő palást tetejét az évszázadokra visszamenőleg a község jelképeként nyilvántartott ötágú korona díszíti melyből az oltalmazó és gondoskodó állam jelképeként az oroszlán emelkedik ki.
 Ezek a jelképek azt fejezik ki, hogy a község önálló egységként tagolódik be a nemzet egészébe. Feladatuk, hogy a múlt felidézésével serkentsenek  a szülőföld megbecsülésére, növeljék az összetartozás tudatát, s megsokszorozzák a település felvirágoztatása érdekében kifejtett erőfeszítéseket.  
 A XIII. századbeli református templom rejtett kincseinek (középkori freskók ) feltárása után a település nagy idegenforgalmi kulturális vonzerőt fog jelenteni az egész régióra vonatkozóan.
 Nyírtét vonzerejét a romlatlan természeti környezet, vendég szerető lakossága a csend, a jó levegő, a hagyományokon alapuló élő gazdálkodási formák, a paraszti kultúra , a színes kulturális programok és kultúrtörténetileg is jelentős műemléke a XIII. századbeli temploma adja.